Jön egy nagy lépés.. mondhatjuk, hogy egy korszak lezárul, egy új elkezdődik..
Mindeddig ebben hittem én is.. és akartam is.. egy kezdődjön, egy lezáruljon.. Aztán ahogy közeledik az a bizonyos, úgy szorul a hurok valójában.
Személy szerint nem akartam sok mindent továbbvinni.. csak néhány aprócska szálat.. amit annyira evidensnek találtam, hogy nem fordítottam elég időt ezen szálak bebiztosítására. Elvékonyodnak, és mint a cérnaszálak, elpattannak. Ez fáj és ez fog fájni a legjobban. Pedig tudom, hogy a cérnaszál másik végén sem ollóval a kézben várják a cérnaszál végét...
Hogy lehet összekapcsolni a jelent a jövővel? Mit szabad és mit nem szabad elengedni?
Miért hiányzik a cérnaszálam másik vége már most ennyire...?
