bonyolult

bonyolult az élet... bonyolult...

honvágy?

itt az érettségi.. most mégsem ez a legfőbb gondolat, ami foglalkoztat, pedig ez lenne az ideális.
Mondjuk azt, hogy a szociális hátterem nem elég biztos. Sokan mondhatják, ennek meg mi a baja, anya-apa-testvér, mi kell még? Hát aki ezt kérdezi, annak szívesen bemutatnám a családom, és a félresiklott értékrendjüket.. sajnálatos módon - vagy inkább szerencsére - ez a felfogásmódosulás az öcsém és az én "megnevelésem" között ment végbe.. Az oka ismeretlen. Valószínűleg nagy jelentősége van ennek abban, hogy én az okostojás, nyugis kategóriába tartozom.. és ez egyfajta megnyugvást jelentett nekik, hogy a gyermeknevelés nem egy nagy kunszt.. Hát kellett volna a vasszigor a második menethez.. szerintem.. de én csak egy realista 20 éves vagyok, mit értek én a gyermeknevelés fortélyához?!..
Az elmúlt hónapok eseményei előidéztek bennem egy olyan érzést, amelynek nem szabadott volna megjelennie.. egy "igazi, tökéletes család" mellett. Utálok itthon lenni.. és ez nem az a kamaszos lázadós érzés. Azon már évekkel korábban túlestem..
Mondanám a közhelyeket, hogy igazságtalanság, irrealitás, gúny, másodrendűség és hasonló finomságok érnek.. de ezek tartalom nélküli fogalmak.. de a tartalmukat nem akarom felidézni... amikor a kitaposott ösvény már kész, mennyire ügyes aki végigmegy rajta.. néha (néha??) letér róla, de nem baaj, aranyos gyerek, mindenki szereti.
Nem baj.. erős vagyok, az "álarcom" a kezemben, bármikor felvehetem.. tűrök, sőt mosolygok, márpedig szép az élet, és én pozitív vagyok. Mondogatom, mondogatom.. teszem a dolgom, amit elvárnak.. nekem kell.. van, akinek nem .. van akinek sokkal több jutott volna?
Mire jut sokkal több? Csak úgy? Sorban álltunk amikor Isten az észt osztotta.. én többet kaptam volna érzékenységből? Ő többet kapott volna valami olyanból amit mindenki lát, csak én nem? Az én érzékenységemet se látja mindenki bizonyára.. csak páran.. kevesen.. de nem ők..
Ez lenne az élet? Törődjünk bele, igazságtalan az élet??

13 évet güriztem, 2 iskolát teljesítettem, amennyire a képességeim, a szabadidőm, az erőm bírta...
Annyit valószínűleg elértem, hogy szeptemberben megváltozik az életem.. ebből a szempontból már csak pozitív irányba.. azt hiszem nem lesz honvágyam...
Csak ne legyek egyedül...

VP

"www.vizipipavasarlas.hu"
a vizipipázás egy jo dolog.. saját pipámat Jézusnak hívják (nevének oka, pipám színéből adódik, mivel fehér:) ).
szóval nézzétek meg, szerintem ez egy igen kellemes időtöltés!

it's our life...

When everything you believed in
Has turned to dust in your hands
You lie and stare at the ceiling
Trying to understand

You see the storm approaching
You feel the rain on your face
But in your heart the sun is
Shining all over the place
Shining all over, shining all over the place

It's your life, the moment's here and now
Take it and run
It's your time no matter when or how
Reach for the sun
It's your life the moment's here and now
Take it and run
It's your time the moment's here and now

When all your days have passed you
You take a look at your life
You see your angry memories
Flashing before your eyes

You still have time to change this
You know it's never too late
So feel the light of forgiveness
Shining all over your face
Shining all over, shining all over the place

It's your life the moment's here and now
Take it and run
It's your time no matter how
Reach for the sun
It's your life the moment's here and now
Take it and run
It's your time the moment's here and now
It's your life
It's our life

miért van az?

miért van az, hogy egyes emberek nem tudnak túllépni a múlton egykönnyen, mások viszont a jelennel próbálják elfelejtetni a múltat. És miért fáj ez annyira annak, aki vissza szeretné hozni azt, amikor a boldogságot együtt találták meg..?

miért van az, hogy egyes emberek nincsenek tekintettel másik érzéseire, és belepofátlankodnak mások magánéletébe, feltúrják azt, és tönkreteszik a még menthetőt is?

miért van az, hogy egyesek úgy védekeznek a boldogtalanság ellen, hogy kívülálló embereket (akik adják magukat) belehúznak kapcsolatnak nem nevezhető figyelemelterelő eseményekbe? Mitől érezheti valaki, hogy ez jó? Talán tényleg jó lehet, csak én nem vagyok képes ilyesmire? Csak én nem akarok képes lenni ilyesmire?

miért van az, hogy inkább kínozza magát az ember, minthogy elszakadna? Az elszakadás jobban fájhat, mint a csendes szedvedés, amiben legalább néha van egy kis öröm, amiben ugyan sose lehet biztos az ember, hogy őszinte-e?

miért van az, hogy ha valaminek vége van ekkkora fájdalmat érez az ember? vagy ez megint csak én vagyok...?

ennyi csak

most már tudom. vége

...

mi fog történni a szerelemmel ha már nem oolyan intenzív? Végleg elmúlik? vagy egy szinten megáll? vagy újra fellobbanhat intenzívebben mint mármikor..?
nem tudom.. bár tudnám...

Hogy ki vagyok én?
A legártatlanabb angyalod, vagy a legkísértőbb démonod.
A barátod, vagy az ellenséged.
A szikrázó napsütés, ami beragyogja az életed, vagy a sötét éjszaka, amiben örökre elveszel.
A szerelmed, aki mellett minden nap fel akarsz ébredni, vagy a szeretőd, akinek a szíve sosem lehet a Tiéd.
Egy elveszett kislány, akire vigyáznod kell, vagy egy harcos amazon, aki elsöpör Téged.
A pillangók, amik a hasadban repkednek, vagy a könnycsepp, ami az arcodon lepereg.
Hogy Neked ki voltam...vagyok...leszek...az csak rajtad áll!