köszönetnyilvánítás

kedves érintettek, érdekeltek és egyéb közömbös ismeretlen ismerőseim!

ezúton szeretném megköszönni a környezetemnek azt a felmérhetetlenül nagylelkű, felemelő érzésű pofánb*szást, amit kaptam tőlük.
igen, igazán jól esett.
nesze neked önzetlenség, meg segítőkészség meg egyéb üres és érdektelen jelzők, amiknek talán valamilyen szikráját néhanapján megtestesítettem.
úgyvan. szarunk bele, ez a megoldás, az a naiv, stréber liba meg majdcsak megcsinálja helyettünk.
mert én szülöm az időt, a pénzt meg az energiát.

már nem bízom abban, hogy valaki húzza a strigulákat.
senki nem húz semmit. csak én a terheket. meg a belemet.
szánalmas vagyok.

igen, megkaptam a pofonjaimat az élettől, azt hittem jól viselem a tökéletes kihasználást, talán még bíztam valamiben, ha nem is a viszonzásban, vagy a "köszönöm"-ben.. talán csak a strigulákban ott fenn..

nem.
nem.
és nem.

üdvözlettel:
én

fincsoki

Ha megkérdezték tőle,
hogy milyen csokoládét szeret
a legjobban, habozás nélkül fújta:
a kerek csokoládét,
a szögletes csokoládét,
a hosszú csokoládét,
a rövid csokoládét,
a gömbölyű csokoládét,
a lapos csokoládét,
a tömör csokoládét,
a lyukas csokoládét,
a csomagolt csokoládét,
a meztelen csokoládét,
az egész csokoládét,
a megkezdett csokoládét,
az édes csokoládét,
a keserű csokoládét,
a csöves csokoládét,
a mogyorós csokoládét,
a tejcsokoládét,
a likőrös csokoládét,
a tavalyi csokoládét,
az idei csokoládét,
és minden olyan csokoládét,
amit csak készítenek a világon.


egy szem önfeledt nevetés...

hol?

annyi mindent tudnék mondani.
annyi minden mesélnivalóm van.
annyi minden történt velem.
de most nincs rá szükségem, hogy kiírjam.
ilyen se volt még.

jól működik a homokórám?

nemértem.

.ő én vagyok.

miért nem találom el?
miért nem lehetek elégedett?
miért nincs egyszer az, amit csak én...?

szállj.
szállj velem.
a végtelen táj.
gyere szállj.

nem bírok tovább egy helyben.

megint álmodtál.
ne félj, az élet nem hagyja sokáig.
kapsz kamatostul.